A múltban az olyan esetek, amikor az implantátum befogadására kiszemelt állcsontgerinc szélessége, vagy magassága nem volt megfelelő, kizárták az implantáció lehetőségét. Az állcsont sorvadása a több okból történik. Leggyakrabban a fog eltávolításával a csontot érő egészséges terhelés megszűnik, így csökken a térfogata, minősége. Sokszor ehhez hozzájárul a népességünk nagy százalékát sújtó fogágybetegség, mely már a fogeltávolítást megelőző csontpusztulást okozza. Az implantáció területén történő folyamatos fejlődés lehetővé tette, hogy bizonyos típusú csonthiányok pótolva legyenek.

Abban az esetben, ha nincs elegendő csontmennyiség az implantátum beültetéséhez, akkor valamelyik csontnövesztési-csontpótlási technikával először megfelelő mennyiségű csontot kell építeni. A kezelési terv készítése során egyénileg kerül kiválasztásra a legmegfelelőbb technika. Ezeket a műtéteket alkalmazva természetesen hosszabb gyógyulási időre kell számítani, hiszen először magának a csontpótlásnak kell, hogy a szervezet részévé érjen, majd az implantátumok csontosodási folyamata következik. Amikor a kétféle eljárás egyszerre alkalmazható, akkor a gyógyulási-csontosodási folyamat ideje optimalizálható.

A csontpótlás különböző módon történhet:

• Saját csont
  • a környező csontból, a szájüreg területén
  • a test más részéből származó csontból (csípőcsont)

• Más emberből származó csont (nem elterjedt hazánkban)
• Állati eredetű, feldolgozott csont (Bio-Oss, gyakran alkalmazzák)
• Szintetikus csont